2010. augusztus 28., szombat

A Badacsony és Tihany tájvédelme


Geológiai értékekben, történelmi és irodalmi értékekben gazdag, tájképi, szépségekben bővelkedő vonzó üdülő és kirándulóhely,ahol Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza regényes szerelmét,és a balatoni táj festőjének,Egry Józsefnek, emlékét idézve csendülnek koccintásra, a zamatos badacsonyi borral teli poharak. A tágas Tapolcai medencemozgalmas és szép tájában nemrég még működő tűzhányóknak tűnő bazaltsipkás tanúhegyek, legjellegzetesebbje a 336 méter magas Badacsony.A hegy alakja nem eredeti felhalmozódás eredménye,hanem szelektív lerakódás révén létrejött forma.A Tapolcai -medencét eredetileg pannon rétegek töltötték ki, többször egymás után. a kiömlő híg bazaltláva megszilárdulva, a lazább üledékes réteget megmentette, a teljes pusztulástól.A kihűléssel járó térfogatváltozás miatt, a felületre merőlegesen összehúzódó repedések keletkeztek.A repedések aprózódás , mállás, következtében tovább tágulva hozták léte a bazaltra oly jellemző oszlopos elválási formákat.A bazaltfennsík élén sorakozó-rendszerint tekintélyes méretű-bazaltoszlopok,úgy állnak egymás mellett és egymás mögött, mint egy orgona sípjai, innen az elnevezés bazaltorgona. A bazaltoszlopok a haránt elválásokat is mutatják,így egy egy formája a pénztekercsekre emlékeztet.Az elváló bazalttörmelék a pannon üledékkel elvegyülve,hazánk egyik leghíresebb szőlőtermő vidékét hozták létre.A hegyet beágazó turista út hálózattal, a hegy minden érdekes és nevezetes pontja bejárható" így a Bujdósok lépcsője,, mint geológiai érdekesség a " Kőkapu", ahol a bazaltoszlopok koszorúzta kapun keresztül csodálhatjuk az egész tájat, s rálátást kapunk gyönyörű tavunkra, a Balatonra.Eme kis tájvédelmi megemlékezésemben szorosan idekapcsolódik és megemlíteném még a Balaton egyik különleges üdülő és kirándulóhelyét a Tihanyi félszigetet.A Balaton egyik leglátogatottabb üdülő és kirándulóhelye a 5,5km, hosszú és 2-3 km széles félsziget, a geológiai, biológiai, népművészeti, történelmi és tájképi értékek, harmonikus szép együttese.A magas vízállású Balatonban Tihany sziget volt,a vízszint csökkenése óta, az"aszófői nyak" biztosítja, az északi parttal való kapcsolatot. A félsziget valóságos geológiai paradicsom. A félsziget legszebb, legéppeben maradt hévforráskúpja az un."Aranyház"amely elnevezését a sziklákat borító sárga zuzmó kéregszerű telepeiről kapta.Geológiai érdekesség a balatoni kecskeköröm, mely régebben igen sokféle elbeszélés alapjául szolgált, mesék és történetek, kapcsolódtak hozzá. A balatoni "kecskekörömnek"nevezett, de valójában a hullám mosott partokon meggörgetett és lekoptatott, Congeria- kagylóhéjak egyre ritkábban fellelhető darabjai.Emlékszem gyerekként versenyt szedtük barátainkkal. Hiszen számunkra nem a tudományos meghatározás, hanem a tündérmese vált igazán vonzóvá, mely a tihanyi kecskekörmök kedves népmondáját idézte, Fáy András tündér regényéből és GarayJános költeményéből ismerjük.A területen végzett ásatások sok muzeális leletet hoztak a felszínre.Történelmi emlékek a "Barátlakások"amellyel a bazalttufa sziklafalába vájt cellák.Lakóikat a görögkeleti szerzeteseket I.András hozatta, a Kijevi fejedelem udvarából Tihanyba,ahol kb. egy évszázadon át éltek ezekben a maguk készítette üregekben.A barátlakásoktól felfelé kanyarodó útról, szép a kilátás a Balatonon sikló vitorlások, mint fürge lepkék cikáznak, a fénylő víztükrön,és jól látszanak, a háttérben emelkedő hegyvonulatok, amelyekből sajnos egyre több szabad területet foglalnak el a gyorsan gazdagodó tulajdonosok gyorsan szaporodó házai, kertjei.Nem volna szabad, engedni országunk kincseit, magántulajdonba adni, mert majd egyszer elérjük, hogy az egész Tihanyi félsziget, s a szemben lévő szőlőtermő hegyek magántulajdonban vannak.
A tihanyi félsziget szubmediterrán jellegéhez jól illeszkedő egykori levendulamezőknek, ma már csak nyomai fedezhetők fel,mely Tihany jellegzetessége volt mindig.Később e levendulatelepeket mandulafákkal ültették be, ilyen olyan meggondolásból, ami viszont akadályozta a telep fogatos művelését, és a várt termést sem hozta, így a magukra maradt mandulafák lassan kipusztultak. A világhírű levendulatermelésre visszatérve, kár volt elpusztításuk, mert a világ egyik illóolaj-szakembere, aki jól ismerte a francia levendula telepeket,a Tihanyban termelt levendula illatát és minőségét azonosnak minősítette a francia levendulaolajjal.Különös látvány a félsziget déli katlanában a Balaton tükrénél, mintegy 25m-el magasabban fekvő kis tó az un. Belső- tó,mely nincs összefüggésben a Balatonnal.Szakemberek feltevése szerint a puha talajból, a szél vájta ki a tó medencéjét, s ebben jól felhalmozódhatott a csapadékvíz.Igy tehát megdőlt az a feltevés miszerint a a Belső tó medencéjét is kráternek tekintette. A település mint néprajzi emlék is érdekes. Lakói régen szőlőtermeléssel,és halászattal foglalkoztak.A félsziget becses állattani értékei:Füles kuvik, nyári lúd, kabasólyom. Az állandó változás az igények, a pénz hatalma támasztott építések, Tihanyban is jelentkeznek. Tennünk kell azért, hogy e táj eredeti szépségét megőrizve, ne az üdülőparadicsomok sorsára jusson, megfosztva minden eredeti és régi értékeitől.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése