Ahol az ételolajból biodiesel lesz

Volt szerencsénk látogatást tenni a MOl. komáromi üzemében ahol a biodízel üzemanyagot előállítják. A kapuban várt a kedvenc "közlekedési" táblánk, a marmonkannával behajtani tilos! Ez minden olyan létesítmény kapujában látható, ahol üzemahyagot tárolnak vagy állítanak elő. Meglepetésemre a Komáromi létesítménynek, csak egy igen kicsiny részét foglalja el, a biodízel üzem. Egy viszonylag igen kicsi csarnok, a hozzátoldott irodaépülettel, és természetesen a hozzátartozó csővezetékek, és belső tartályok.

Az üzemet 2007 márciusában kezdték el építeni, és 2007 decemberében adták át. A 35 milliós eurós beruházásban épült, és jelenleg 47 főt foglalkoztat. Évi 150 ezer tonna biodízel előállítására alkalmas, ezzel a kapacitással a cég Kelet és Közép - Európa legjelentősebb biodízel gyártói közé tartozik.

Az évi 150 ezer tonna, napi 450 tonás kapacitásnak felel meg, de ahogy ezt Székely Tamás termelésirányító elmondta, előfordult már, hogy egy napon, 500 tonnát is előállítottak.

Természetesen nem a használt sütőolaj a fő előállítási alapanyag, repceolajat, szójaolajat, napraforgóolajat, valamint 18 000 tonna metanolt dolgoznak föl. A biodízelt a MOL - csoport magyarországi, Szlovákiai, és Olaszországi finómítókba keverik be a fosszilis gázolajba. Ez Magyarországon közel 5%. Ez Európa Uniós előírás, de a százalékarány országonként változó.

Az üzemben számomra meglepő a tisztaság, de kész öröm, hogy a más üzemek vegyszerszagával szemben itt enyhe sült krumpli illat száll a levegőben. bármerre nézek, mindenütt rozsdamentes acél tartályok, és csövek hálózata. a legmodernebb technológiával felszerelt üzemben, az ipari, biztonsági, és környezetvédelmi szabályoknak szigorúan megfelelve állítják elő a biodízelt.

A biodízel gyártás melléktermékei is környezettudatos módon kerülnek felhasználásra. Az évi mintegy 22 000 tonna glicerint partnereknek adják át további hasznosításra. A szintén mintegy 18 000 tonna szappanos vizet, teljes egészében biogáz termelésre használják.

Erdeinkről mindenkinek, közérthetően!

Az erdők a világ szárazföldi biológiai sokféleségének, 2/3 -a számára nyújtanak otthont, köztük olyan veszélyeztetett karizmatikus fajoknak, mint a gorilla, az orangutan, a tigrisek, a pandák, de említhetjük a milliónyi növényfajt is. Ezeket a fajokat nem tudjuk megvédeni, élőhelyeik nélkül. Az erdők megtisztítják a levegőt, amit belélegzünk, kulcsfontosságúak az erózió megfékezésében, életmentő fontosságú gyógyszereket nyújtanak számunkra, és megadalyozzák az áradásokat, amelyek oly sok életet veszélyeztetnek világszerte!

Gondoskodnak továbbá a főzéshez,otthonaink fütéséhez szükséges energiáról ott, ahol más erőforrás nem érhető el. A Föld erdei ma válságban vannak. Bolygónk eredeti erdőborításának mára kb. a fele elveszett, és félő, hogy a megmaradt területek

- melynek csupán 10%-a áll védelem alatt - jelentős részén sem fenntartható gazdálkodás folyik. Egyszóval, nem tud lélegzethez jutni a Föld!!! További problémát jelent az illegális fakitermlés, az erdőtüzek, a gazdasági célú fakitrmelés, és a klímaváltozás! Nem kell túl sok gondolkodni való ahhoz, hogy rájöjjünk, minden összefügg mindennel! A fakitermelés az erdők pusztulásával, az erdők pusztulása, az élőhelyek pusztulásával, az élőhelyek pusztulása a fajok eltünésével, az erdőségek pusztulása a megnövekedett üvegházhatással, s az üvegházhatás növekedése elpusztítja a Földünket! ENNYI! CSAK ENNYI! És mennyi ember nem törődik vele! Filmek készülnek, befolyásos személyek küzdenek, de az emberek süketek. Nem hallják, hogy hová rohanunk. FIGYELEM! Nem lesznek fák, nem lesznek, állatok, növények, jönnek a homokviharok, a tengerek hatalmas hullámokat vetnek, s mi csodálkozunk? Miért is! mert elpusztítottuk a Földet! A Földanyát!

GLOBÁLIS ERDŐPROGRAMJAINK CÉLJA:

Védelem: A világ veszélyeztetett, és okológiai szempontból legjelentősebb erdős régiói számára életképes,reprezentetív hálózatok létesítése, és fenntartása.

Kezelés: A védelem alá vonás önmagában még nem elegendő! Ahhoz, hogy az erdők, és az általuk biztosított biológiai sokféleség biztosan megmaradjon, több kell, minthogy nemzeti parkokat hozunk létre. Jól működő kezelési tervekre van szükség, amelyek a gazdálkodók, a helyi lakosok, és a természetvédelem javát egyaránt jól szolgálják.

Helyreállítás: Húsz erdős táj helyreállításán dolgozunk, a világ veszélyeztetett, kivágott, és leromlott, erdős területein, Kelet -Afrikában/ Kenya, Madagaszkár Tanzánia/ Ázsiában, / India, Kína, Vietnam/ a Földközi- tenger térségében,/Portugália, Marokkó/, Latin -Amerikában,/Argentina, Brazilia, Peru,/és a Csendes Óceánon, Új-Kaledóniában. Az erdős területek helyreállítása többet jelent mint faültetés, hiszen az erdősítés hatására javulhat az ívóvíz minősége, és megmarad a termőtalaj, amely megélhetést nyújthat a helyi közösségeknek. No mindehez szükséges az emberi akarat, a felismerés, a Föld megmentésének szándéka!

Az édesvizek védelme

Víz nélkül nem lenne élet a Földön. Az édesvízi ökoszisztémák a Föld legváltozatosabb élőhelyei közzé tartoznak. A víz az emberi élethez, és a természeti rendszerek működéséhez, egyaránt elengedhetetlen, ezért megőrzése az emberiség közös érdeke. Az édesvízi ökoszisztémák, és az óceánok egyaránt, előkelő helyen vannak, a WWF természetvédelmi programjai között, szoros összefüggésben a kiemelt fontosságú élőhelyekkel, mint pl. az Amazonas őserdeje, vagy a Kongó medence, ill. a kulcsfontosságú fajok megőrzésével, mint pl. a tigris.

Az óceánok élővilága kapcsán, ha területet kell megemlíteni, akkor a Nagy- korallzátony jelentősége emelhető ki, ill. a Földön valaha élt legnagyobb faj a kék bálna védelme. A Föld folyóvizekhez, szárazföldi tavakhoz kötődő élőhelyei a legsérülékenyebb természeti rendszerek, ugyanakkor az erdők biológiai sokféleségét követően a legösszetettebb állat és növényvilágnak adnak otthont. Az édesvízi ökoszisztémákra az emberi tevékenység miatt egyre jelentősebb klímaváltozás, és az éghajlat szárasodása, egyre rombolóbb hatással van, de a folyóinkkal, ártereinkkel való megfelelő gazdálkodással, és vízhasználattal mérsékelhetjük, ezeknek a folyamatoknak a negatív hatását.

A rendkívüli odafigyelésre azért van szükség, mert a felmérések szerint az elmúlt évszázadban, a vizes élőhelyek közel a fele eltűnt, és ezzel együtt az édesvízi fajok jelentős része kipusztult. Ha ez a folyamat továbbra is ebben az ütemben zajlik, akkor fajok,és az élőhelyek százainak inthet búcsút az emberiség!

AZ ÉDESVIZEK VÉDELME A WWF GLOBÁLIS HÁLÓZATÁBAN

Édesvíz védelmi programunk célja, hogy az édesvíz élőhelyek világszerte, védelem és fenntartható kezelés alá kerüljenek. A természet számára ez a fajok megmaradását eredményezi, az emberiség számára pedig lehetőséget nyújt a folyóvízi ökoszisztémák által nyújtott ökológiai szolgáltatások megőrzésére.

A vízkincsben gazdag régiókban, így hazánban is, jószerivel észre sem veszük, ezeknek a szolgáltatásoknak a jelentőségét, de hiányuk minden bizonnyal napi szinten változtatná meg életünket. Az egészséges ivóvíz, a vízpart, mint turizmusra, rekreációra alkalmas terület, vagy a szabad folyóvizekben való halászat, mind ilyen szolgáltatásnak tekinthető. Vizeink védelme ezeknek az adottságoknak megőrzését is szolgálja. A jövőben nagy szerep fog jutni, az egy főre jutó vízfelhasználás csökkentésére! Az ökológiai lábnyom fogalmán alapuló vízlábnyom kiszámítására egyre újabb módszereket dolgoznak ki, és egy - egy termék vagy szolgáltatás előállítása mögött rejlő felhasznált vízmennyiség, egyre jobban megközelíti a valós értéket. A lakosságnak szembe kell néznie azzal, hogy a jövőben a víz felhasználását az élelmiszer termelés, vagy az ipari termelés során, komolyabb súllyal kell kezelni, és a legminimálisabb pazarlást sem szabad megengedni!

A WWF - ről, hogy mindenki tudja

A WWF politikai pártoktól,és világnézeti szemléletektől független társadalmi szervezet, amelynek fő célkitűzése az élővilág sokszínűségének megőrzése, az erőforrások megtartható módon történő megőrzése, és hasznosítása, valamint a környezetszennyezés csökkentése, annak teljes körű megszüntetése, ill. fenntartható keretek között történő tartása. Céljaink elérése érdekében, világszerte, és itthon is elősegítjük a természeti értékek, és a természetvédelmi törekvések célkitűzéseinek megismertetését, népszerűsítését. Gyarapítjuk a természetvédelem támogatóinak körét, aktívan részt veszünk a fiatalok természetvédelmi szemléletének kialakításában, törekvéseinek, támogatásában, természetvédelmi kutatásokat, vizsgálatokat, programokat, kezdeményezünk és szervezünk, koordinálunk, és hajtunk végre. Szaktanácsadással, és szakmai tanulmányok, gyakorlatok elkészítésével segítjük, az állami, önkormányzati és társadalmi szervezetek, valamint gazdálkodók, magánszemélyek és természetvédők munkáját! Együttműködünk más hazai és nemzetközi szervezetekkel, bolygónk, és kiemelten a Duna - Kárpátok ökológiai régió változatos élővilágának megőrzése érdekében.

Célunk a biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések visszaszorítása, és a természeti erőforrások hosszútávon fenntartható működésének elősegítése.

Tevékenységünket azokra az ökorégiókra összpontosítjuk, melyek a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából különösen jelentősek, vagyis az erdőkre, az édesvizekre, az óceánokra, és partjaikra. Ezenkívül foglalkozunk az éghajlatváltozás mérséklésével, és következményeivel, valamint a mérgező hatású és szennyező anyagok csökkentésével.Így próbáljuk elősegíteni a természeti erőforrások hosszútávon fenntartható használatát, megóvva a természet értékeit, a jövő generációi számára!

A WWF nemzetközi tevékenységéről, az alábbiakban olvashat bővebben!

Kard ki kard, tesók!

A Cambridge - i Egyetem munkatársai arra akartak választ kapni, hogyan alakul ki a fejlődésbeli lemaradás egyes gyerekeknél. 140 hátrányos helyzetben lévő kisgyerek kognitív és szociális fejlődését követték nyomon öt éven keresztül. Különféle vizsgálatokat végeztek, többek között megfigyelték a gyermekek inter - akcióját szüleikkel, testvéreikkel, barátaikkal és idegenekkel. Az egyik meglepőbb eredmény a testvérkapcsolatokról derült ki, ugyanis a kutatók szerint a tesók akkor is pozitív hatást gyakorolnak egymás korai fejlődésére, ha a kapcsolat közöttük nem épp felhőtlen. "Ennek az alapvető oka az, hogy a testvéreknek rengeteget kell versenyezniük, a szüleik szeretetéért, és figyelméért" - állapítja meg a kutatóorvos.

A nagy átváltozó művészek

Egy 15 országra kiterjedő, önkéntesek ezreit mozgató kutatás leplezte le, hogy a közmondásosan lassú puhatestűek a genetika területén maguk mögé utasítják a fajok többségét. Európa egyik legelterjedtebb csigafaja, a sávos, vagy ligeti csiga mindössze 50 év alatt / ez tizenöt - húsz generációt tesz ki/ jelentős genetikai változásokon ment keresztül. A szakértők elsősorban házaik színét és mintázatát vizsgálták. Így jöttek rá, hogy a jó hőálló képességű sárga szint leváltották homokszínre, talán a jobb rejtőzködés céljából. A másik érdekes felfedezés szerint, a lassabb anyagcseréjű csigák sikeresebben állják a természetes szelekció próbáját. Ha Darwin elméletét nézzük, amely szerint egy faj sikerességének a kulcsa gyors alkalmazkodó- képességében rejlik, akkor vegyük ki a szabadságot, és kössük fel... a csigaházat! "Avagy lassan járjunk, tovább érünk!"