A HUNZÁK Attila leszármazottai a Himalájában

A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport mentes a ráktól. Ez a teljes immunitást élvező kis közösség a Hunza törzs Kasmír északnyugati hegyvidékén, s tagjai híresen hosszú életűek. Legfontosabb táplálékuk a kajszibarack . Internetes oldalakon gyakran olvasható, hogy a hunza népcsoport tagjait nem sújtják az un. civilizációs problémák. Szívbetegségek, magasvérnyomás, daganatos megbetegedések. A nőknél ismeretlen a klímax, a férfiak még kilencven éves korukban is nemzőképesek. KIK AZOK A HUNZÁK:

A fehér hunokat, Attila hunjainak leszármazottait nevezik így. A mindössze 14 ezer főt számláló nemzetség, a Himalája hegyei között zárt völgyekben él, melyeket magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza völgy Kína, Tadzsikföld, és Pakisztán határán húzódik, ahová még nem jutott el a civilizáció romboló hatása. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek.

A pakisztáni - afgán - kínai határvidéken élő közöség szellemi néprajzáról, / pl. eddig nem ismert samanizáló/ szokásairól, könyvet is írt egy magyar szerző, Csáji László Koppány / Tündérek kihalófélben, - Hunoktól a Hunzakutokig-/.Csáji 2001 -es kutatóútját megelőzően nyolc évtizeddel egy világszerte nagyrabecsült brit sebész, és orvos Dr. Robert Mc. Carrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának, 1922 jan. 7 -i számában:" A hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarack ligetek vannak. a Sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják". Attila hunjainak rokonai megtanulták értékelni, és szerteágazóan felhasználni egyetlen gyümölcsüket: pl. édesítésre is aszalt kajszit használnak.

Mc.Carrisont Nagy Britannia kormánya nevezte ki a múlt század elején, a brit megszállás ideje alatt, India táplálkozásának megfigyelésére. A brit orvos főleg a Gilgit zóna szokásait írta le, Észak - India egyik tartományában, Észak- Kasmírban. Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet a - Hunzákat - melynek nem voltak orvosaik, és kórházaik, fiaik mégis 100 éves életkort értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve. Hét évig tanulmányozta őket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk. A 90 -110 éves lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, szívműködésük, és koleszterinszintjük normális. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban vélte megtalálni.

A Hunzák a zöldségeket és a gyümölcsöket, gabonaféléket, tejet és tejtermékeket főzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt/ fehér/ rizst, cukrot, és sót, a szintetikus termékekről pedig még csak nem is hallottak. A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számából ítélték meg. Minden utazó említést tesz a Hunzák hatalmas sárgabarack ligeteiről. A nálunk is termő gyümölcsöt, ők az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, és elteszik télire.

Dr. Allen E. Banik szemorvos is felkerekedett, s kutatóútjáról, a Hunzák földje / Hunza Land - Whitehorn Publishing Co. 1960/ cimmel írt könyvet. Részletes beszámolókat ad benne, a hunzák életmódjáról. Feljegyezte pl. hogy a hunza felnőttek 50 gr. protein, 36 gr. növényi zsiradék, és 354 grm. szénhidrát elfogyasztásával, valamivel több mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta. Az összehasonlítás kedvéért a mai ember átlagosan 3300 kalóriát vesz magához. A kutatók megfigyelték azt is, hogy a hagyományos hunza étrend a mai átlagnál kétszázszor több nitrilozidot tartalmaz. A gabonafélékben, és a csonthájasok gyümölcsében, is előforduló nitrilozidok, - Dr. Ládi Szabolcs orvos meghatározásával -, olyan hatást fejtenek ki a szervezetben, hogy a daganatosan osztodó, ill a már daganatossá vált sejteket szelektíven, belülről úgymond megmérgezik és blokkolják a daganatsejtnek a további fejlődését.

A hosszú életű fehér hunok ivóvize a hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik. Ez a víz tele van a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tőlük, ezért a hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a növények is felveszik, és elraktározzák. A hunzák sok ilyen növényt, pl. köles, hajdina, lucerna, ill. B17 vitaminban gazdag növényeket fogyasztanak, úgy mint pl. a sárgabarack magja. Az általuk elfogyasztott ásványi anyag több mint százszorosa annak, amit a jelenlegi civilizációnkban javasolnak az orvosok.

Hunza - föld e magas hegyvidék, igen kemény megélhetést nyújt az ott élőknek. Hosszú életük titka tehát a munka, az örökös mozgás mellett a mértékletes koszt, legfőképp a sok kajszibarack, s benne a sok A vitamin. A száz esztendőt megélt hunza ki van téve az erős szélnek, a zord télnek, és a tűző napnak, ám a mi társadalmunkban hatvanasnak tűnne.

A Földön élő hat leghosszabb életű népcsoport egyikének a fiai, a hunzák, napi 8 -10 órát töltenek a napon. Börükön mégsem jelennek meg káros elváltozások, mert- egy magyar családorvos véleménye szerint,- "a napsugárzás csak akkor lehet káros, ha az ásványi anyagok, és a vitaminok hiányától legyengült szervezetet éri az ultraibolya sugárzás"

Tulajdonképp ez az írás inkább egy gasztronómiai blogban kéne szerepeljen. Ám ha elgondolkodunk azon, hogy mennyire vagyunk részei mi is, a Föld harmóniájának, akkor már nem pusztán csak a bevitt kalóriák számítanak, s az ételek mennyisége, hanem az Isteni körforgás részeiként láthatjuk, az azt megőrző népek harmóniáját a természettel, s ezzel együtt egészséges életük következményeiként a Földdel való együttlét egységét, szépségét, és örök fenntarthatóságát.

A fényképen a Hunzák völgye látható, ill az oly értékes sárgabarack.